Civilizációs betegségek – A mozgásszegény életmód hatása a testünkre

Ezt a pár sort egy régi beadandómból másoltam nektek ki, kiszedve az izmok izgalmas latin neveit, és szaknyelvet… Téma: A mozgásszegény életmód hatása a mozgató szervrendszerünkre

Bevezetésként körbenéztem a saját házam táján. Megvizsgáltam milyen életmódot folytat a közeli családom.  Ez első megállapítás döbbenetes, pedig mindannyian különböző életvitelt folytatunk.

Vegyük sorban:  A húgom foglalkozása kozmetikus, édesanyám 35 éve dajkaként dolgozik egy óvodában, édesapám mióta az eszemet tudom sofőr, a férjem pedig szoftver fejlesztő és fotográfus. Mi volt az első következtetés, amit levontam? – A helytelen testtartás napi minimum 8 órában. (- Görnyedünk az íróasztal felett, az oviban a kisgyermekek felett, a kozmetikában a vendégek felett, és ülünk az autóban, közben tekerjük a kormányt…). Egy életre olyan helyzetbe kényszerítjük a testünket, ami számára teljesen természetellenes, testünk pedig az évek során kénytelen ehhez alkalmazkodni. Most nem is térek ki arra a sok-sok évre, amit az iskolapadban töltöttünk el, ugyanebben a testhelyzetben, vagy arra a súlyosbító tényezőre, amit a felgyorsult világ, a megfelelési kötelezettség és stresszes életmód a „vállunkra” terhel.

 

A következő tünet típusokat figyeltem meg:

Sajnos nagyon sokszor alábecsüljük, hogy a mozgáshiány mennyi következmény kialakulásáért felelős. pl: Elhízás – részben az egészségtelen táplálkozás miatt, részben a mozgásszegény életmód miatt figyelhető meg, és számtalan területen okozhat problémákat:

Mozgásszervi bajok, Szív- és érrendszeri betegségek, Anyagcsere-problémák (pl: cukorbetegség), Idegrendszert érintő következmények (stresszbetegségek), Immunrendszert érintő következmények.

A cikk témájaként a mozgás szervrendszerében előforduló károsodásokat vizsgáltam tovább a családtagjaimban.

Ha az ízületeinek körül található lágy részek zsugorodni kezdenek, akkor csontjaink nem állnak majd ideális statikai helyzetben. A zsugorodott lágyrészek ellenoldala túlnyúlással kompenzál, ami folyamatos feszültséget kelt a szervezetben. Ennek következménye, hogy az izom irritálja a csonthártyát, romlik az izmok és a közöttük lévő kötőszövetek anyagcseréje. Ez komoly kellemetlenséget, fájdalmakat tud okozni. A sok-sok túlfeszültség következménye pedig a tartós degeneráció és porckopás.

 

Példákkal illusztrálva:

Nyaki fájdalmak alakulnak ki:

  • a több órán át tartó monitor nézés, fényképezőgépbe nézés miatt
  • valamint a kozmetikában és az óvodában a folyamatosan lefelé döntött fejtartás következtében.

Az izmaink erre a következőképpen reagálnak:

  • A nyaki hajlítók megrövidülnek, és a nyak feszítő izmok túlnyúlnak

A helytelen tartás végeredménye:  A  fej súlypontja előrébb kerül, így nagyobb terhet kell elviselniük a nyaki csigolyáknak. Az állandó feszes nyakizmok könnyedén okoznak rendszeres fejfájást, az agy vérellátását is befolyásolja. Kialakulhat nyaki porckorongsérv is. (Olyan lesz a fejtartás, mint egy neandervölgyinek.)

 

A váll és felső háti szakaszban fájdalmak alakulnak ki:

  • az egész napos kormánykerék tekeréstől,
  • a vendégek vagy gyermekek felett görnyedéstől,
  • valamint a billentyűzet és egér használattól

Az izmaink erre a következőképpen reagálnak:

  • A lapockát stabilizáló izmok megnyúlnak, és ezzel ellentétben a mellizmok megrövidülnek.

A helytelen tartás végeredménye:  A vállak előre esnek, és fokozódik a felső háti szakasz kyphotikus görbülete. Nem lesz stabil helyzetben a vállízület, így nem tud jó mozgásminta szerint dolgozni tolás és húzás közben, teljesítményromlást vagy sérülést eredményezhet.

 

Csípő és derékfájdalmak alakulnak ki:

  • folyamatos ülő pozíciótól
  • valamint egy enyhén döntött törzstartástól

Az izmaink erre a következőképpen reagálnak:

  • A far és combhajlító izom megnyúlik, a csípőhajlító izom megrövidül

A medence elmozdul az optimális helyzetéből. A megnyúlt és inaktív farizmok és combhajlító izmok nem stabilizálják a medencét, ettől előre bukik, rossz hatást gyakorolva a gerinc fiziológiás görbületére. Ezzel párhuzamosan az ülő életmód miatt a csípőhajlító izmok eredési és tapadási pontjai  folyamatosan közel vannak egymáshoz.

 

Összegzés:  Az állandó előre hajlott testtartástól és ülő életmódtól a hátsó lánc már az iskolás évek alatt megrövidül, és ez a munkás évek alatt csak tovább fokozódik. Valamint az „elkényelmesedett” életmódunk is a helytelen testtartásunkat támogatja:

  • a régi rendszerhez képest szinte minden gépiesítve van,
  • állandó mobiltelefon-tablet „simogatás” már egészen fiatal kortól,
  • monitorhasználat,
  • házimunka közben görnyedünk a konyhapult, tűzhely felett,
  • Nőknél a terhesség is ez irányba terheli a gerincet, valamint a gyermek ellátása közben is inkább ez a testtartás dominál,
  • Valamint ha a szabadidős tevékenységeket nézzük, ott is belefuthatunk több órán át tartó helytelen testtartásba: filmnézés, olvasás

Mindezeket az emberek jól és rosszul kialakított szokásaik határozzák meg. De egyet edzőként biztosnak érzek: A napi 4-8-12 órás helytelen testtartást én aligha tudom heti 2-3 óra sportolással kompenzálni. Ezért fontosnak tartom, hogy a vendégeimet ne csak 1 órában általánosan átmozgassam, hanem felhívjam ezekre a problémákra a figyelmüket, felnyissam a szemüket.

Amikor ők is fontosnak tartják saját közérzetüket, esetleg minőségi változásokat kezdenek el magukon tapasztalni, onnantól egyre jobban beépítik az apró tanácsaimat a mindennapjaikba. Tudom, hogy a vendégeimnek a heti 2-3-4 óra közösen eltöltött sportolás mellett számtalanszor eszükbe jutok, amikor felállnak megnyújtózni a számítógép előtt, vagy picit kihúzzák magukat főzés közben, esetleg más technikával emelik fel a gyermeket az ágyról.

Szeretettel várlak az óráimon, dolgozzunk együtt azon, hogy jól érezd magad a testedben!
deepWORK-ről ITT, a TRX-ről ITT olvashatsz!

Anikó